Talán újra kezdhetjük. Rég nem írtunk ide. Se Stani se én. De most talán újra kezdjük. Mind a kettőnk élete teljesen megváltozott. Az én édesapám azóta sajnos meghalt, de a történetét nem óhajtom folytatni. Túlságosan fáj. 2010.08.07.-én elhunyt drága édesapám.
Én azóta megtaláltam azt a férfit aki 2011.05.22.-e óta boldoggá tesz és megkaptam tőle életem legszebb ajándékát, egy új családot. 2012.05.08.-án megszületett közös gyermekünk Tanitó Krisztián aki mára már 19 hónapos. Egy igazi kis rosszcsont. 2011.06.09.-én felköltöztem Budapestre. Azóta 3x jártam Sopronban, de még mindig nem érzem azt, hogy visszamennék. Jó nekem itt most. Persze lehetne jobb is. Mindig lehetne jobb.
Bátyám, a rokonaim és néhány jó barát ott maradtak. Persze néha hiányoznak, de azért vissza nem mennék. Csak meglátogatnám őket néha. Kicsit gyakrabban, mint amúgy.
Itt is szereztem közben barátokat, csalódtam pozitívan és negatívan. De még mindig van mellettem valaki, akivel az évek múlásával csak megerősödik köztünk a kötelék. Stani.. <3
Itt is vannak olyan emberek akikkel csak nagyritkán találkozok és vannak olyanok akikkel napiszinten.
Meg életem első, olyan nyara amikor kétszer is voltam nyaralni és abból egyik párommal kettesben zajlott. Fantasztikus volt!
Megszerveztem páromnak a szülinapjára egy kis minikoncertet, tortával meg mindennel...
Meg volt az első közös karácsony az új családommal...
Most jön a második!
Esti iskolába járok, ott is szereztem néhány új barátot és befejeztem a 10. osztályt elég szép eredménnyel.
Remélem a 11. osztály is ilyen jól sikerül...
Röviden, tömören, hirtelen ennyi...
Talán újra kezdjük...
Utolsó kommentek